Ha megérted a betegséged okát és üzenetét, hamarabb meggyógyulsz, ha nem…!

 

akkor, bizony tovább tart és több fájdalom is társul mellé. Fontos tudnod, minél hamarabb kiderül a betegséged oka és üzenete, annál kevesebbet kell szenvedned!

Most Laciról mesélek, aki a halál torkából menekült meg, amikor tyúktojásnyi agydaganatát eltávolító műtétet követően felkeresett, hogy feltárjuk az okokat.


A történet főhőse, ötvenes éveinek vége felé járó, szép hangú énekes.

Az utazás Laci gyermekkorában kezdődött. Rég elfeledett, egykor fájó részletek kerültek elő, objektíven, minden megrázó érzés nélkül. Őt is meglepte mennyire könnyen volt képes mesélni arról, hogy édesapja bizony rendszeresen verte őt és édesanyját is. Minden bátorságát összeszedve állt oda apja elé, mikor kezet emelt édesanyjára. Ennek rendre az lett a következménye, hogy először ő kapott, aztán az anya. Az egyik ilyen részegen elkövetett nagy verést követően, mikor édesanyja feldagadt arccal feküdt a konyhakövön, fogadta meg: „Amíg élek, vigyázni fogok Rád!”

 

Vékony cingár fiúcska volt, mivel nem volt ereje „csak szép hangja”, apja semmirekellőnek tartotta és állandóan cikizte. Szemében csak az volt a férfi, aki a fizikai erejével keresi a kenyerét, és ha kell, az öklével szerez elismerést akaratának. Laciban nagyon buzgott a dal és a zene szeretete, de csak titokban, mikor szülei nem hallották, mert énekelni. Mikor pályaválasztásra került a sor, szó sem lehetett másról, mint hogy lakatos legyen. Osztálytársai is gyakran gúnyolták alkata és vashoz való ügyetlensége miatt. Egyik nap, amikor összecsaptak felette a hullámok, határozta el: „Jobb lenne mihamarabb elhúzni ebből a világból!” Akkor még nem sejtette, hogy ez beragadt mondat kis híján az életébe kerül.

 

A hányattatott időszakának édesapja halála vetett véget. Épp katona volt mikor meghalt. Egyfelől szomorúság volt benne amiatt, hogy édesapja képtelen volt felismerni, milyen valódi értékek rejtőznek benne, másfelől, meg egy felszabadulás lett rajta úrra, mely szerint véget ért egy szenvedés teli korszak az életében. A temetést követően jelentkezett a honvéd kórusba, ahol hamar felfigyeltek tehetségére. Élete pályája innentől felfelé ívelt. A lakatosság közelébe se ment többet. Az éneklés lett a hivatása. Itt ismerte meg feleségét és több gyermekük is született. Az elmúlt évtizedekben nagy békességben élték életüket, közben gondoskodtak Laci édesanyjáról is. De valami közbejött…

 

A múlt év őszén meghalt Laci édesanyja. Tisztességgel eltemették és élték tovább életüket. Alig telt el néhány hét a temetést követően, Laci gyakori fejfájásokra panaszkodva ment el orvoshoz. Miután a gyógyszerekre nem csökkent a fájdalom, egy alapos kivizsgálást rendeltek el, mely megállapította, hogy csaknem tyúktojásnyi daganat képződött az agyában, mely rohamos mértékben növekszik. Azonnal műtétre volt szükség. Az operáció sikeresen megtörtént. A felépülés után Judittal folytatott konzultációt követően jött el utazni.

Az utazás során előkerült tanulság meghökkentő: Laciban 2 igen erős elhatározás munkált. Édesapja terrorja miatt idejekorán befejezte volna jelen életét, de ígéretet tett édesanyjának, hogy élete végéig vigyázni fog rá. Ez a döntés volt az erősebb, így helytállt édesapja haláláig, ahonnan sok boldog pillanat várt még rá. Ám édesanyja halálával bekapcsolt a korábban hozott döntés, mely szerint: „Jobb lenne mihamarabb elhúzni ebből a világból!” Ennek a következménye lett a tojásnyi agydaganat, melyet alig néhány hét alatt sikerült növesztenie!!! Visszavontuk a döntéseket, melyek az önpusztító programot futtatták. Laci megértette betegsége okát és üzenetét, és azóta rendszeres kezelések mellett, boldogan egészségesen éli életét a családjával.

vissza