Húsvétköszöntő 2014

Lőrincz Andrea: Nagymamám húsvétja

Napsütéses reggelen

Hímes tojással tele

Asztalon várta

Nagymamám a húsvét reggelt.


Minden ajtó nyitva állt

Húsvét másodnapján,

Hímes tojás, csokoládé csörgött

Minden táska alján.


A túrós béles illata,

A diós, mákos kalács,

A sonka, főtt tojás,

s a sok-sok finomság.


Egy asztalon látható volt

Mindenféle csoda,

Hímes tojás, csokinyuszi,

Sütemények hada.


Virágzó ablakok,

És friss tavaszi illat,

Ilyen volt az én nagymamám

Húsvét másodnapja.


Kedves Olvasóm! Kedves Tanítványom! 

A Húsvét ünnepe régi népszokás! Ünneplése különböző földrészenként, égtájanként, de még országunk települései szerint is más és más!

Ünneplik azok is, akik vallási gyökereik miatt tartják számon, s azok is, akik a Húsvétról csak annyit tudnak, hogy a szobában barkaágakat kell díszíteni szépen festett tojásokkal, a kertbe pedig a nyuszi hozza a finom édességeket!

Mindegy is Te melyik táborba tartozol! Ünnepeld hited, családi szokásaid által! 




Összegyűjtöttem a húsvét eredetéről, népszokásairól, sőt fura ünnepléseiből is egy csokrot.


Fogadd szeretettel! Tudod! Nem kell mindent komolyan venni!!!!!

Ezzel kívánok a magam és egész családom nevében Mindenkinek, kellemes Húsvéti ünnepeket!!!!


Barkaszentelés:

A húsvét előtti időszakhoz köthető a virágvasárnap, amit hazánkban barkaszenteléssel ünnepeltünk még nem is olyan régen. Bár még napjainkban is él a hagyomány, egyre kevesebb babona fűződik a barkához, sokkal inkább kiváló díszítő elemként tekintünk rá, semmint a gonosz szellemek elűzésének eszközeként. A korábbi években a papok által a templomban megszentelt barkát a hívők kitűzték a házra annak érdekében, hogy megóvja őket a tragédiák és betegségek ellen, valamint hogy semmilyen baj ne érhesse a ház lakóit.

Szalmabábu pusztítás: Mostanában leginkább a busójárás az, ami télűzőként megmaradt a köztudatban, holott korábban a virágvasárnap volt az az időpont, amikor erre a hagyományra sor került. A hatalmas szalma bábut női ruhába öltöztették, körbehordozták a faluban, majd vízbe fojtották, vagy ami még népszerűbb volt, elégették. A bábut, pusztulása után gyakran a templomkerítésen keresztül hajították ki, ezzel is biztosítva, hogy a környéket a következő évben elkerülje a nyomor és az éhínség

Komatál küldése: A komatál mindenféle földi jóval megpakolt, valódi bőségtálakat jelentett. Elsődleges szokásként a várandós nők kaptak ilyen meglepetéseket, hogy erősek és energikusak legyenek a gyermekneveléshez, minél hamarabb felépüljenek a szülés után. A későbbiekben aztán szokássá vált húsvétkor a barátnőknek, illetve minden szimpatikus és a családhoz közelálló ismerősnek a kaláccsal, almával, tojással, sonkával megrakott tálból ajándékozni. 


Húsvéti vesszőzés: Évekkel korábban hazánkban nem a locsolkodás volt az igazi húsvét népszokás, hanem a vesszőzés. A fiúk fűzfaágakat tördeltek maguknak, összefonták a hajlékony szárakat, majd ezzel indultak útnak és csapkodták az útjukba eső lányokat. A vesszőzés szintén a termékenység fogalmára vezethető vissza, s mint minden jól sikerült szeretkezést, ezt a népszokást is a megérdemelt jutalom követte, ugyanis a lányok a fiúk frissen készült „ostorára” szalagokat kötöttek és itallal kínálták a vendégeket.

Vízbevető hétfő: A vízbevető hétfőt manapság csak Húsvét hétfőnek hívjuk, pedig előbbi nem igazán tükrözi a nap lényegét. Korábban nem szimplán kútból húzott, vödörnyi vízzel, esetleg kölnivel locsolták a menyecskéket, hanem szó szerint vízbe vetették őket. Erre a procedúrára a legkiválóbb alkalmatosságoknak kétségtelenül az udvarokon levő vályúk bizonyultak. További érdekesség a húsvéti locsolásról, hogy míg manapság mindenki hétfőn jár az eladósorban levő hölgyekhez, addig korábban vasárnap este látogatták a menyecskéket a legények. A hétfő a fiúcskáknak maradt meg, akik csak a jutalom reményében tértek be a házakba locsolni.

Rómába mennek a harangok: Nagycsütörtökön az esti misét követően elnémulnak harangok, ezzel is jelezve a húsvéti időszak legmélyebb gyászát, amit másnap, nagypénteken, a csend mellett a szigorú hústilalom és a mértékletes táplálkozás követ. Mivel a harangozás átmeneti szünetelése nem tudta távol tartani a környékről a gonoszt, sok faluban a gyermekek feladata volt, hogy kereplővel járják az utcákat, hangoskodjanak annak érdekében, hogy elűzzék a rossz szellemeket. Nagyszombaton aztán visszatérnek a harangok, s míg ekkortájt már inkább a pihenésre szenteljük az időt, korábban nagy munka vette kezdetét a ház körül: meszelés, takarítás, féregűzés, vagy éppen a ház körbeseprése, a lényeg, hogy minden csillogjon-villogjon, a vasárnap beköszönte előtt.


Fura húsvéti ünneplések… Míg mi húsvéti tojást festünk, és locsolkodunk, a világ különböző tájain, óriás omlettet sütnek, tojásfát állítanak, és nyuszi helyett egy bilby nevű füles hozza a tojásokat.  Húsvéti Bilby, nyuszi helyett: Bár itthon nehezen tudjuk elképzelni a húsvétot kedvenc tapsifülesünk nélkül, Ausztráliában ennek az aranyos rágcsálónak nagyon rossz híre van. Az ausztrálok nem kedvelik a nyulakat, mivel azok minden évben jelentős károkat okoznak a családok kertjeiben. Így ezen a földrészen még a 70-es években mozgalom indult, hogy a húsvét jelképének egy másik állatot válasszanak. Így esett a választás a veszélyeztetett bilby-re, mely első ránézésre egy rosszul sikerült tapsifüles utánzat. A 90-es években számos mese, és történet született erről az erszényesről. Az egyik gyerekkönyvben pl. egy Burra nevű bátor bilby megmenti a földet a nyulaktól, a bilbyk húsvéti tojásokat festenek, és a gyerekeknek adják. Mostanra sok helyen Ausztráliában a bilby hozza a tojásokat, és boltokban is csoki bilbyk, vagy plüss bilbyk sorakoznak.

Óriás omlettek és húsvéti harang Franciaországban: Úgy tűnik, a nyuszinak Franciaországban sincs sok rajongója, az ország számos részén ugyanis a szülők azt mondják gyerekeiknek, hogy a tojások a harangokból pottyannak ki. Franciaországban a legtöbb templomra nagycsütörtöktől kezdve csönd borul, egészen húsvét reggeléig, akkor ugyanis megszólal az összes harang. A csönd ideje alatt, a hagyomány szerint a harangok Rómába vándorolnak, majd, mikor megszólalnak tojásokat szórnak szét. A másik kedvelt hagyomány Haux városában terjedt el, a franciák 4500 tojásból készítenek omlettet, mellyel megvendégelnek ezer embert a főtéren.

Tojásfa és lángoló szekerek a németeknél: Németországban nem csak karácsonykor díszít fát a család, húsvétkor elterjedt hagyomány a húsvéti tojásfa készítése is. Ez a tradíció egyre elterjedtebb a világon. Saalfelden egy család tartja a rekordot, minden évben több, mint 9000 tojással díszítik kertben álló fájukat. Tavaly a tojások száma elérte a 9800-at. 

Luegde városában  létezik egy nagyon látványos tradíció, mely során húsvétkor lángoló szekereket gurítanak a folyóba a sötét beálltával. Ezzel búcsúztatják a telet és köszöntik a tavaszt.

Spanyolország és a nagy haláltánc: Vergesben, Spanyolország egyik városában kissé különösen ünneplik a húsvétot. Nagypéntek előtt kezdődik ugyanis a „Halál tánc”. A helyiek félelmetes csontvázaknak öltöznek be, és az óvári utcákon táncolnak, miközben dobozokban hamut visznek magukkal. A parádé éjfélkor kezdődik és majdnem egész éjszaka tart.

Finnország és a boszorkányok: A finnek láthatóan keverik a húsvétot a halloweennel, a gyerekek ugyanis húsvétkor ijesztő ruhában, kormos arccal, seprűnyélen a lábuk között szaladgálnak az utcán. Nyugat-Franciaországban még örömtüzet is raknak, ezzel védik ki, hogy nagypéntek és húsvét vasárnap környékén boszorkányok jelenjenek meg a városba.

 

A húsvét eredete, története, jelképei…

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.

Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.

A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik.

A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.

A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben) A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint ezen a napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte". Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.

A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.

A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.

Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.

Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.  


Húsvéti jelképek, szimbólumok

Barka: A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.


Bárány: A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap, mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

Nyúl: A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma.


Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

Tojás - tojásfestés


A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig.

Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik.

A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját. Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.

A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.


Egy kedves kis locsolóverssel búcsúzom tőled! Szeretettel: Judit 

Korán reggel útra keltem, 

Se nem ittam, se nem ettem. 

Tarisznya húzza a vállam, 

Térdig kopott már a lábam. 

Bejártam a fél világot, 

Láttam sok-sok szép virágot. 

A legszebbre most találtam,

Hogy megöntözzem, alig vártam.

Szabad-e locsolni?