Milyen az élet, ha az ember megöregszik?
Gondolatok János bácsiról…
János bácsit még csak hírből ismerem. Klári szomszédomnak, az édesapja. Vidéken él, egy kisvárosban. Nemrégiben megözvegyült.
Klári a minap azzal állított meg a folyosón: Képzeld, ebben a rekkenő melegben min jár az én drága apámnak a feje!? Hogyan fogja a telet átvészelni, egyedül? Ki hozza be a fát a tárolóból a kályhába? Most mond meg, mit csináljak vele?- hangzott el a kérdés.
Eddig Annus, a felesége hordta be a fát, mert János bácsi már régóta komoly ízületi problémákkal küzd. Nehéz számára a hajolgatás, cipelés. Annus mindig fürge, mozgékony asszony volt, jól bírta a munkát, sose látszott, hogy baja lenne. Mindennap főzött, finom étel volt az asztalon, tiszta ruha a szekrényben…. S lám! Mégis Ő ment el hamarabb….
Nem tudok mindig vele lenni – mondta magáét tovább Klári. Mondtam azt is neki, hogy eladjuk a házat, költözzön hozzánk. De hallani sem akar róla! Minden odaköti, a 43 év, amit együtt töltött az anyukámmal, s hát - Te is itt nőttél fel kislányom – mondta nekem, végső érvként.
Klári folytatta: Nem kéne sok, csak kicsit erősebb lenne, jobban ellátná magát, egyedül képes lenne megmelegíteni az ételt, jobban bírná a napot, lenne kedve még élni! S nagy sóhaj volt a vége.
Láttam, hogy még folytatná, de mégis abbahagyta, nehogy elégedetlenségnek tűnjön, amit eddig is mondott.
Klári és János bácsi története, bizony egy a sok hasonló élettörténet közül! Ha körbenézek, sokunknak van hasonló korú, hasonló gondokkal küzdő szülője, nagyszülője. Nem a segítőszándék hiányzik belőlünk, hiszen mennénk, tennénk nekik bármit. De, mint Klári esetében, a TÁVOLSÁG is bizony közbeszól. 150 km nem a világ vége, DE! A családi és a munkafeladatok nem minden esetben engedik meg a napi ingázást.
Az IDŐ! Igen, erre szoktunk leginkább hivatkozni. S valljuk meg, nekünk, aktívan dolgozóknak, családot ellátóknak, ebből van a legkevesebb, de az idős családtagunknak, IDŐBŐL van a legtöbb! Várják, hogy velük legyünk, hogy segítsünk!
Igen, szükség van a segítségre és arra is, hogy SZERETTEINK jobban legyenek!
Klárinak és most Neked is ugyanazt tanácsolom ahhoz, hogy elegendő legyen a meglévő időd, családtagod gondozására: van valami, amivel komfortosabbá tehetnéd Édesanyád, Édesapád, Nagymamád, Nagypapád mindenapjait, harmonikusan élhetővé, az életét! Jöjjön el, vagy hozd el hozzám Najapi® 1-es tanfolyamra!
65 év feletti, idős embereknek, tartok képzést október 9-én kedden, 9.30-14.00 óráig.
Itt megtanulják az idős emberek feltölteni önmagukat energiával, ezáltal azonnali pozitív változásokat tapasztalnak:
- javul a kedvük, közérzetük,
- jobban bírják a napot,
- kevésbé fáradnak el,
- javul a keringésük,
- nyugodtabbak lesznek,
- ízületeik rugalmasabbak lesznek,
- javul az emésztésük…
Ne aggódj azon, hogy nehezen jár, mozog a családtagod!
- A képzés, kellemes, nyugodt körülmények között lesz.
- Aki bírja, a földön, szivacson ülve, fekve helyezheti kényelembe magát.
- Akinek ez gond, kényelmes széken foglalhat helyet.
- Nem baj az sem, ha már kezük ujjai nem hajlanak jól, hiszen nem kell tollat fogni a kézbe. Mindent leírva, kinyomtatva adok oda.
- A technikát végtelenül egyszerű elsajátítani, könnyű alkalmazni.
- Van idő kényelmes tempóban haladni, amibe a teaszünetek és az ebédelés is belefér.
- A képzés alatt figyelünk a szükségleteikre és gondoskodunk róluk!
Várom tehát a 65 év feletti családtagjaitokat szeretettel:
Időpont: Február 6. szerda
9.30-kb. 14 óráig
A képzés díja: 10.000.-Ft/fő, mely a nyomatott jegyzetet is tartalmazza. Elegendő csak ételt-italt hozni. Melegítési lehetőség adott!
Írj! Hívj! Családtagodat, testben és lélekben felerősítve kapod vissza!
e-mail: najapiiroda@gmail.com; 06-30/353-0937, 06-70/255-8213
Sok szeretettel várom Őket! Horváth-Lukács Judit